Mi az EUR.1 áruforgalmi bizonyítvány?
Az EUR.1 áruforgalmi bizonyítvány olyan preferenciális származási igazolás, amely megmutatja, hogy a preferenciális származási szabályok szerint melyik országból származónak tekintik az árut, hogy az érintett országokban mérsékelt vagy nulla vámot lehessen alkalmazni. Azokkal az országokkal folytatott kereskedelemben használják, amelyekkel Törökországnak szabadkereskedelmi megállapodása van, az EU-val folytatott kereskedelemben pedig az A.TR áruforgalmi bizonyítvány hatókörén kívül eső termékekre.
Mi a különbség az EUR.1 és az A.TR között?
Egy mondatban: az EUR.1 származási okmány, az A.TR pedig státuszigazoló okmány. Az EUR.1 azt igazolja, hogy a megállapodás szabályai szerint melyik országból származónak tekintik az árut, és lehetővé teszi a preferenciális vámot; az A.TR azt mutatja, hogy az áru a Törökország–EU vámunión belül szabad forgalomban van, és nem vizsgálja a gyártás helyét. Az EUR.1-re két területen van szükség: Törökország és a szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országok közötti kereskedelemben, valamint az Európai Unióval folytatott kereskedelemben azoknál a termékeknél, amelyek az A.TR-en kívül esnek, vagyis a vámunión kívüli mezőgazdasági termékeknél, valamint az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) listáján szereplő szén- és vas-acéltételeknél. A mezőgazdasági oldalon a hatókörön kívüliség nem korlátozódik a nyers termékekre; a részleteket lásd az A.TR oldalán. Ugyanaz az exportőr a feladott tételtől függően hol A.TR-t, hol EUR.1-et állít ki; a választás nem a cég preferenciáján, hanem az áru vámtarifaszámán (lásd: HS-kód) és a rendeltetési országon múlik.
Hogyan határozzák meg a származási szabályokat?
A származást nem az határozza meg, honnan szállítják az árut, hanem az, hol ment át elegendő előállításon. Két alapvető kritérium van. Ha a termék az országban teljes egészében megszerzett, például bányászat, mezőgazdaság vagy vadászat termékei, a származás közvetlenül megszerezhető. Ha nem származó anyagokat használtak fel, a terméknek át kell mennie a megállapodáshoz csatolt listaszabályban előírt megmunkáláson és feldolgozáson. A listaszabályok termékspecifikusak, és jellemzően a vámtarifaszám megváltozását, a nem származó anyagok értékének a gyártelepi ár egy bizonyos hányada alatt maradását vagy egy meghatározott gyártási műveletet írnak elő. Az olyan műveletek, mint a csomagolás, a címkézés, a porozás, az egyszerű összeszerelés és a különböző termékek egyszerű keverése ezzel szemben elégtelenek, és önmagukban nem biztosítanak származást.
Mi a kumuláció, és mire való?
A kumuláció megkönnyíti, hogy egy termék származást szerezzen, mert lehetővé teszi, hogy a megállapodás egy másik részes felétől származó anyagokat származónak tekintsék. A kétoldalú kumulációnál csak a két fél számít; az átlós kumulációnál a láncban részt vevő több országot is figyelembe veszik, így az a gyártás, amely önmagában nem tudná teljesíteni az elegendő feldolgozás feltételét, mégis szerezhet preferenciális származást. Törökország ezt a rendszert a páneurópai–mediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményen (PEM) keresztül alkalmazza. A felülvizsgált PEM-szabályok 2026. január 1-jén önállóan léptek hatályba; mivel a régi szabályokkal párhuzamos alkalmazás időszaka 2025. december 31-én véget ért, mostantól minden kétoldalú viszonyban egyetlen szabályrendszer érvényes. A Kereskedelmi Minisztérium 2026. május 20-i PEM-mátrix-frissítése szerint a felülvizsgált szabályokra való átállás Törökország tizenhat preferenciális megállapodása közül tizenötben befejeződött; a régi szabályrendszer szerint egyedül Tunézia folytatódik. Az átlós kumuláció megköveteli, hogy a láncban részt vevő minden ország a szabályok ugyanazon változatát alkalmazza.
Mikor használnak EUR.1 helyett származási nyilatkozatot?
A származási nyilatkozat a származást a számlára vagy más kereskedelmi okmányra írt szöveggel igazolja, bizonyítvány kiállítása nélkül. A 6000 euró alatti értékű szállítmányoknál bármely exportőr tehet ilyen nyilatkozatot; a 6000 eurót meghaladó szállítmányoknál csak a vámhatóság által felhatalmazott engedélyezett exportőrök állíthatják ki. A nyilatkozat érvényessége megegyezik az EUR.1-ével: a kiállítás napjától számított tíz hónap a felülvizsgált PEM-szabályok szerinti kereskedelemben, és négy hónap a PEM-en kívüli szabadkereskedelmi megállapodásoknál. Az előny a gyakran, kis mennyiségben szállító cégeknél egyértelmű: mivel nem kell megvárni a kamarai jóváhagyást és a vámhatósági záradékolást, az ügyintézés rövidebb, és szállítmányonként csökken az adminisztratív teher. Cserébe a felelősség teljes egészében az exportőrt terheli; egy későbbi származás-ellenőrzés során be kell mutatni a nyilatkozatot alátámasztó gyártási és anyagnyilvántartásokat.
Ki állítja ki az EUR.1-et, és meddig érvényes?
Az EUR.1-et az exportőr tölti ki, az exportőrt tagjai között tartó kereskedelmi vagy iparkamara ellenőrzi és hagyja jóvá, a vámhatóság pedig záradékolja; a bizonyítvány csak a záradékolással válik érvényessé. A kamara felülvizsgálata nem puszta formaság: a származási szabályoknak való megfelelést a csatolt gyártási és beszerzési okmányok alapján vizsgálják. A bemutatási határidő a szabályrendszertől függ: a felülvizsgált PEM-szabályok szerinti kereskedelemben a bizonyítványt a záradékolás napjától számított tíz hónapon belül kell bemutatni a behozatali ország vámhatóságának, ezt a határidőt 2026. január 1-jén négy hónapról tízre emelték. A PEM-en kívüli szabadkereskedelmi megállapodásoknál továbbra is a klasszikus négyhónapos határidő érvényes, és az A.TR négyhónapos határidejét ez a változás nem érinti. Az EUR.1 az áru feladása után is beszerezhető; ebben az esetben a 7. rovatba, a „Megjegyzések” közé beírják az „ISSUED RETROSPECTIVELY” (magyarul: visszamenőlegesen kiállítva) szöveget. A felülvizsgált PEM szerint a bizonyítványra beírandó kiegészítő szövegben országspecifikus eltérések vannak; például 2026. március 6-tól az EFTA-országok és Bosznia-Hercegovina egyoldalúan megszüntette a kumulációs szöveg feltüntetésének kötelezettségét, kizárólag a saját behozatali műveleteikre korlátozva.
Melyik származási vagy áruforgalmi okmányt melyik kereskedelemben használják
| Kereskedelmi irány / áru |
Használt okmány |
Mit igazol |
| EU: ipari és feldolgozott mezőgazdasági termékek |
A.TR áruforgalmi bizonyítvány |
Szabad forgalmi státusz |
| EU: a vámunión kívüli mezőgazdasági termékek |
EUR.1 vagy származási nyilatkozat |
Preferenciális származás |
| EU: ESZAK szén- és vas-acéltermékek |
EUR.1 vagy származási nyilatkozat |
Preferenciális származás |
| Szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országok |
EUR.1 vagy származási nyilatkozat |
Preferenciális származás |
| Szabadkereskedelmi megállapodás szerinti, 6000 euró alatti szállítmány |
Származási nyilatkozat a számlán |
Preferenciális származás |
| Preferenciális megállapodás nélküli országok |
Származási bizonyítvány |
Nem preferenciális származás |
Gyakran ismételt kérdések
Beszerezhető EUR.1 olyan termékre, amelyet nem Törökországban gyártanak?
Igen, de csak akkor, ha a termék Törökországban elegendő megmunkáláson és feldolgozáson ment keresztül. Ha a gyártás importált anyagokat használ, a terméknek meg kell felelnie a megállapodáshoz csatolt listaszabálynak, például a vámtarifaszám megváltozásának vagy a nem származó anyagok küszöb alatti hányadának. Olyan termékre, amelyet Törökországban csak csomagolnak, címkéznek vagy egyszerűen kevernek, EUR.1 nem állítható ki.
Hogyan értékelik a származási nyilatkozat 6000 eurós küszöbét?
A küszöböt a szállítmányban lévő származó termékek értéke alapján értékelik. E összeg alatt bármely exportőr írhat származási nyilatkozatot a számlára; fölötte a nyilatkozatot csak az engedélyezett exportőri státusszal rendelkező cégek állíthatják ki. Az ilyen státusszal nem rendelkező cégnek a küszöböt meghaladó szállítmányokra EUR.1 áruforgalmi bizonyítványt kell kiállítania.
Meddig érvényes az EUR.1?
A felülvizsgált PEM-szabályok szerinti preferenciális kereskedelemben az EUR.1-et és a származási nyilatkozatot a kiállítás napjától számított tíz hónapon belül kell bemutatni a behozatali ország vámhatóságának; ezt a határidőt 2026. január 1-jén négy hónapról tízre emelték. A PEM-en kívüli szabadkereskedelmi megállapodásoknál a klasszikus négyhónapos határidő érvényes. Az A.TR áruforgalmi bizonyítvány négyhónapos határideje külön szabályozásból ered, és nem változott.
Az EUR.1 automatikusan megszünteti a vámot?
Nem. Az EUR.1 csak a származást igazolja; az alkalmazandó vámtételt az érintett megállapodás határozza meg. Egyes termékeknél a vám megszűnik, másoknál kvóta vagy mérsékelt vámtétel érvényes, egyes tételek pedig a megállapodáson kívül esnek. Az árazás előtt együtt kell ellenőrizni a termék vámtarifaszámát és a rendeltetési országgal kötött megállapodás kedvezménylistáját.
Használható az EUR.1 az A.TR helyett?
Ha az EU-ba küldött ipari terméknél a szabad forgalmi státuszt kell igazolni, az EUR.1 nem helyettesíti az A.TR-t; ezen a területen A.TR-t állítanak ki. Az EUR.1 a származást igazolja, és preferenciális vámtételt tesz lehetővé, de nem felel meg a vámunió státuszalapú működésének. A két okmány különböző jogi kérdésekre válaszol.