Mi a vámkezelés?
A vámkezelés az az eljárás, amelynek során az árut vámeljárás alá vonják: nyilvántartásba veszik a vámnyilatkozatot, megállapítják a vámokat és adókat, és lefolytatják az esetleges ellenőrzést. Importnál ez teszi lehetővé az áru szabad forgalomba bocsátását; exportnál azt, hogy az áru elhagyja a vámterületet. Törökországban az alakiságokat vagy az áru tulajdonosa intézi közvetlen képviselet útján, vagy a vámügynök közvetett képviselőként eljárva.
Miért meghatározó a vámnyilatkozat és annak nyilvántartásba vétele?
A vámtartozás a vámnyilatkozat nyilvántartásba vételének pillanatában keletkezik, és az adott napi vámtétel és árfolyam érvényes. Törökországban a nyilatkozatokat elektronikusan, a BİLGE rendszeren keresztül nyújtják be, és a nyilvántartási szám kiadása után a nyilatkozat jogilag kötelező; helyesbítése külön eljárás szerint történik. A nyilvántartásba vétel napja nemcsak a vámtétel és az árfolyam, hanem az adóalap szempontjából is küszöb: a török áfatörvény 21. cikke szerint az importnál az alap a vámértéken felül magában foglalja az importnál megfizetett adókat, vámokat, díjakat és részesedéseket, valamint a nyilvántartásba vétel napjáig felmerült, még meg nem adózott költségeket. A nyilvántartásba vétel előtt felhalmozódó tárolási és terminálköltségek ezért növelik az áfa alapját, és a várakozás ára nem csupán a raktári számla.
Miért olyan fontos a vámtarifaszám?
Az áru vámtarifaszáma határozza meg a vámtételt, az alkalmazandó kereskedelempolitikai intézkedéseket és a kért engedélyeket. Az első hat számjegy a Vámigazgatások Világszervezetének HS-kódja; ezután az országok saját számjegyeket fűznek hozzá. Törökországban a GTİP-nek nevezett kód 12 számjegyű. Ugyanazon termék két különböző tarifális besorolás alatti bejelentése teljesen megváltoztathatja a vámtételt, a dömpingellenes vám fizetési kötelezettségét, az előzetes ellenőrzés szükségességét vagy a bizonyítvány kérését. A téves kód utólagos ellenőrzéskor pótlólagos vám kivetéséhez és közigazgatási szankciókhoz vezet. Kétség esetén a behozatal előtti kötelező tarifális felvilágosítás (BTI) kérése a legbiztonságosabb módja a későbbi vita megelőzésének.
- 1–6. számjegy: Harmonizált Rendszer (nemzetközi).
- 7–8. számjegy: Kombinált Nómenklatúra (EU).
- 9–10. számjegy: nemzeti alosztály.
- 11–12. számjegy: statisztikai kód.
Milyen alapon számítják a vámot, az áfát és a jövedéki adót?
Az importadók rétegzett alapra épülnek: először a vámérték, majd a vámmal növelt összeg, végül az áfa. A vámértéket főszabály szerint az ügyleti érték módszerével állapítják meg, és tartalmazza a törökországi határig felmerülő fuvardíjat és biztosítást; más szóval CIF-alapú érték (lásd: Incoterms). A vámot erre az értékre számítják a vámtarifaszám szerinti vámtétellel. A jövedéki adó (ÖTV) csak a törvényhez csatolt jegyzékekben felsorolt árukra keletkezik, és az áfa előtti rétegben lép be az alapba. Az áfa az utolsó réteg, és az előző adókat, valamint a nyilvántartásba vételig felmerült költségeket tartalmazó alapra számítják. A gyakorlati következmény az, hogy a fuvardíj emelkedése nem csupán a saját összegével jelenik meg a költségben, hanem az adóhatásával együtt a láncban.
Mit jelent a piros, a sárga, a zöld és a kék sáv?
A sáv azt mutatja, hogy a vámnyilatkozatot milyen szinten ellenőrzik; Törökországban a nyilvántartásba vételkor a BİLGE rendszer automatikusan jelöli ki kockázati szempontok szerint. A zöld sávban sem okmányellenőrzés, sem fizikai vizsgálat nincs. A kék sávban az árut kiadják, és az ellenőrzést utólag végzik a nyilatkozaton és a kereskedelmi nyilvántartásokon. A sárga sávban a nyilatkozatot és mellékleteit okmányként vizsgálják, az árut nem nyitják ki. A piros sávban az okmányellenőrzésen túl az árut fizikailag megvizsgálják, és szükség esetén laboratóriumban elemzik. A nyilatkozattevő nem választhat sávot, de az engedélyezett gazdálkodó (AEO) tanúsítvánnyal rendelkező vállalkozások igénybe vehetnek könnyítéseket, például a zöld sávot. A sáv az egyik fontos mutató annak megbecsléséhez, hogy egy konténer hány napot tölt a kikötőben, és ezzel a demurrage szempontjából fennálló kitettség megítéléséhez.
Mi a különbség az ideiglenes megőrzés és a vámraktár között?
Az ideiglenes megőrzés időkorláttal rendelkező várakozóhely, a vámraktár ezzel szemben vámeljárás. Törökországban az áru a vámhatóságnak való bemutatás után ideiglenes megőrzési helyen vár, amíg vámhatóság által jóváhagyott vámjogi sorsot vagy felhasználást nem kap; ez az idő a tengeren érkező áruknál az összefoglaló nyilatkozat napjától számított 45 nap, más módon érkezőknél 20 nap. Ha az időszakot túllépik, az áru likvidálási folyamatba kerül. A vámraktározási eljárás alatt ezzel szemben az áru főszabály szerint időkorlát nélkül maradhat vámfelügyelet alatt, és amíg a raktárban van, vámot nem fizetnek. Mivel az import szükség szerint részletekben is megvalósítható, a vámraktár a pénzforgalmat kezelni kívánó importőrök halasztási eszköze.
A törökországi vámellenőrzési sávok és amit felölelnek
| Sáv |
Hatókör |
Hatás az időre |
| Zöld |
Nincs okmányellenőrzés és nincs fizikai vizsgálat |
A leggyorsabb; olyan státuszokhoz kötött, mint az AEO |
| Kék |
Az árut kiadják, és utólag ellenőrzik okmányok és nyilvántartások alapján |
Gyors a kezelés idején; az utólagos ellenőrzés később jön |
| Sárga |
A nyilatkozatot és mellékleteit okmányként ellenőrzik |
Megáll, ha az okmányok hiányoznak vagy ellentmondanak |
| Piros |
Okmányellenőrzés + az áru fizikai vizsgálata, szükség esetén elemzéssel |
A leghosszabb; hozzáadódik a vizsgálati sor és a laboratóriumi idő |
Gyakran ismételt kérdések
Kötelező vámügynökkel dolgozni?
Nem. A török Vámtörvény 225. cikke szerint az alakiságokat az áru tulajdonosa és képviselői közvetlen képviselet útján, vagy a vámügynökök közvetett képviselet útján intézik. Közvetett képviseletnél a vámügynök saját nevében, de az áru tulajdonosának megbízásából jár el, és a képviseleti jogosultságot bemutatja a vámhatóságnak. A vámügynökkel való együttműködés gyakori választás a rendszeresen importáló vállalkozások számára.
Mi okozza leggyakrabban a vámkezelés késedelmét?
A leggyakoribb okok az ellentmondó okmányok és a vámtarifaszámról szóló viták: a számla, a csomagolási lista és a fuvarokmány közötti súly-, csomagszám- vagy áruleírásbeli eltérés miatt a vámnyilatkozatot helyesbíteni kell. Ehhez jön a hiányzó vagy érvénytelen származási bizonyítvány, az előzetes ellenőrzés alá eső áru, a vámérték-vizsgálat és a piros sávban a vizsgálati sor. A késedelem minden napja demurrage-t okoz a konténeren, és tárolási költséget a raktárban.
Mikor tekintik befejezettnek a vámkezelést exportnál?
Akkor tekintik befejezettnek, amikor a vámnyilatkozatot lezárták, és az áru ténylegesen elhagyta a török vámterületet. A kiléptetési alakiságok befejezése után a nyilatkozaton lezárási bejegyzést tesznek, és az exportmentesség, valamint az áfa-visszatérítés erre a bejegyzésre épül. Még ha a hajót be is rakodták, a folyamatot számviteli szempontból nem tekintik befejezettnek, amíg a vámnyilatkozatot le nem zárták.
A szabad forgalomba bocsátás és az import ugyanaz?
A mindennapi szóhasználatban ugyanazt a műveletet értik alatta, de technikailag a szabad forgalomba bocsátás csak az egyik vámeljárás. Ideiglenes behozatal, belső feldolgozás (inward processing) vagy vámraktározási eljárás esetén az áru úgy lép be Törökországba, hogy nem bocsátják szabad forgalomba; a vám vagy egyáltalán nem keletkezik, vagy biztosíték fedezi. Az eljárás megválasztása közvetlenül meghatározza, hogy milyen adót kell fizetni, és az áru meddig és hol maradhat.