Harmadik országi és tranzitszállítmányok: cross-trade és áthaladás más országokon
Olyan áru, amely sem Törökországból nem indul, sem oda nem érkezik, és olyan áru, amely tranzitban egy vagy több országon halad át: az útvonal, a tranzitokmányok, a biztosítékok és a szállítási feltételek egy helyen megszervezve.
Nem minden szállítmány indul vagy ér véget ott, ahol a szállítmányozó székhelye van. A harmadik országi (cross-trade) szállítmánynál az eladó és a vevő egyaránt Törökországon kívül van, és a fuvart közöttük szervezik. A tranzitszállítmánynál az áru egy vagy több olyan ország területén halad át, amely sem a származási, sem a rendeltetési ország. Mindkettő azon múlik, hogy az útvonal, a vámtranzit-eljárás és az okmányok rendben vannak-e, mielőtt az első szakasz elindul.
Mik azok a harmadik országi (cross-trade) szállítmányok?
A harmadik országi szállítmány két ország között mozgat árut úgy, hogy egyik sem a szállítást szervező szállítmányozó országa. Az egyik országban lévő eladó egy másik országban lévő vevőnek ad el, a fuvart pedig egy harmadik helyről foglalják, dokumentálják és követik. A kereskedelmi kérdés az, hogy ki foglal és ki fizet: az adásvételi szerződés szállítási feltételei szerint vagy az eladó, vagy a vevő felel a fő fuvarozásért, és a szállítmányozó szerepe ebből következik. A fuvarokmányokban a feladó, a címzett és az értesítendő fél mind különböző országban lehet, ezért az adatoknak egyezniük kell a számlán, a csomagolási listán és a hajófuvarlevélen. Hogy egy adott útvonalat meg tudunk-e szervezni, azt kérésenként erősítjük meg, ezért küldje el a származási helyet, a rendeltetési helyet és az áru adatait.
Mivel jár az áthaladás egy harmadik országon?
A tranzitszállítmánynál az áru úgy halad át egy országon, hogy ott nem importálják. Ezt a vámtranzit-eljárások teszik lehetővé: az árut vámfelügyelet mellett, általában lezárva szállítják, és a tranzitországban nem szabnak ki behozatali vámot és adókat, mert az árut ott nem jelentik be szabad forgalomba bocsátásra. A Törökország–Európa folyosón a gyakori példák a közös tranzitrendszer szerinti T1 és T2 tranzitnyilatkozat, valamint a TIR-egyezmény szerinti TIR-igazolvány. Az eljárást biztosíték fedezi, és csak akkor zárják le, ha az áru és a plombák sértetlenül megérkeznek a rendeltetési vámhivatalhoz. Ha az eljárást nem zárják le megfelelően, a biztosítékot igénybe vehetik. Közúti szállításnál az országon való áthaladásra vagy az ott történő lerakodásra vonatkozó engedélyeket is korlátozhatják kétoldalú kvóták; lásd a közúti fuvarozás oldalt.
Hogyan választják ki az útvonalat?
Az útvonal a származási és a rendeltetési helytől, az áru jellegétől és a határidőtől függ, és a rendelkezésre álló lehetőségek összehasonlításával választják ki, nem feltételezik. Lehet közvetlen tengeri járat, vagy az árut egy csomópontban át kell rakni; egy közúti útvonal több határt is átszelhet, míg egy multimodális megoldás csökkentheti a határállomások számát. Minden lehetőség saját tranzitországokat, határátkelőhelyeket, engedélykövetelményeket és okmányokat hoz magával. Foglalás előtt az érintett országok szankciós, exportellenőrzési és importszabályait, valamint az árura, a felekre és az útvonalra vonatkozó korlátozásokat is ellenőrizni kell. Néhány áruhoz olyan engedély vagy jóváhagyás szükséges, amelynek beszerzése időbe telik, ezért ezek az ellenőrzések az elsők, nem az utolsók.
Mely okmányok és vámügyi lépések érvényesek?
Az okmányok a módtól és az országoktól függnek, de az alapkészlet állandó. A kereskedelmi számla és a csomagolási lista írja le az árut; a fuvarokmány, például a hajófuvarlevél, a CMR-fuvarlevél vagy a légi árufuvarlevél igazolja a fuvarozást; származási bizonyítvány akkor kerül hozzá, ha a rendeltetési hely vagy a vevő megköveteli. A vámügyi lépések az útvonalat követik: exportnyilatkozat a származási országban, tranzitnyilatkozat az átszelt országokra és importnyilatkozat a rendeltetési helyen, mindegyiket előre megnevezhető nyilatkozattevő nyújtja be. A vámkezelés működéséről lásd: vámkezelés. Az okmányok közötti eltérések, például a nevekben, a mennyiségekben vagy a HS-kódokban, a határon bekövetkező késedelem gyakori oka.
- Kereskedelmi számla és csomagolási lista, összhangban a fuvarokmánnyal.
- Fuvarokmány: hajófuvarlevél, CMR-fuvarlevél vagy légi árufuvarlevél.
- Export-, tranzit- és importnyilatkozatok az útvonalon érintett országokra.
- Származási bizonyítványok, engedélyek és jóváhagyások, ahol az áru vagy a rendeltetési hely megköveteli.
Ki viseli a költséget és a kockázatot?
Az adásvételi szerződés szállítási feltételei osztják meg a költségeket és a kockázatot az eladó és a vevő között; a szokásos keret az Incoterms 2020. Harmadik országi szállítmánynál érdemes írásban rögzíteni, ki foglalja a fuvarozást, ki fizeti a fuvardíjat, és ki fizeti a költségeket mindkét végponton, például a terminálkezelést és a tárolást. Tranzitszállítmánynál a tranzitbiztosíték és a határokon való várakozás költségének is gazdát kell találni. A szállítmánybiztosítás külön szerződés, és a kötvénynek a valós útvonalat és a valós feleket kell megneveznie, hogy a kárigényt ne vitassák egy váratlan tranzitország miatt.
Mi késleltetheti a harmadik országi és tranzitszállításokat?
A késedelmek ritkán a távolságból erednek. A szokásos okok: a határátkelőhelyi torlódás, az időszakban kimerülő tranzitengedély-kvóták, az okmányok eltérései, egy le nem zárt tranziteljárás, a szabályozás rövid határidejű változása és az útvonalon uralkodó időjárás. Minden további ország újabb lehetséges megállást jelent, ezért minél több ország van az útvonalon, annál fontosabb a terv tartaléka. Ezért nem ígérünk rögzített számú napot egy útvonalra; minden szállítmányt a saját hetének határ- és felszerelési helyzetéhez igazítva tervezünk, és tájékoztatjuk Önt, ha a tervet módosítani kell.
A harmadik országi és a tranzitszállítmány összehasonlítása
| Szempont |
Harmadik országi (cross-trade) |
Áthaladás egy harmadik országon |
| Mi ez |
Az áru két ország között mozog, amelyek közül egyik sem a szállítmányozó saját országa |
Az áru egy vagy több olyan országon halad át, amely sem származási, sem rendeltetési ország |
| Fő kérdés |
Ki foglalja és ki fizeti a két ország közötti fuvart |
Mely országokon halad át, és milyen tranziteljárás alapján |
| Vámügyi fókusz |
Export a származási országban, import a rendeltetési országban |
Tranzitnyilatkozat, biztosíték, plombák és az eljárás lezárása |
| Fő okmányok |
Számla, csomagolási lista, a felek között összhangban lévő fuvarokmány |
T1/T2 nyilatkozat vagy TIR-igazolvány, engedélyek a közúti szakaszokhoz |
| Fő kockázat |
A felek és az okmányok közötti eltérő adatok |
Határon való várakozás, kvóták kimerülése, le nem zárt eljárás |
Az ebben a szállítmányban használt dokumentumok
- Kereskedelmi számla és csomagolási lista — az érték, a csomagok száma, a súlyok és a HS-kód adatainak forrása
- Hajófuvarlevél, CMR-fuvarlevél vagy légi árufuvarlevél — a módtól függően a fuvarozási szerződést igazolja
- T1 / T2 tranzitnyilatkozat — a közös tranzitrendszer szerinti elektronikus tranzitnyilatkozat
- TIR-igazolvány — garantált nemzetközi tranzitokmány lezárt közúti járművekhez és konténerekhez
- Tranzitengedély — engedély egy ország átszelésére vagy az ottani lerakodásra kétoldalú közúti kvóta alapján
- Exportnyilatkozat — a származási országban a vámkiléptetési eljárás fő okmánya
- Importnyilatkozat — a rendeltetési országban a vámbelépési okmány
- Származási bizonyítvány — az áru származási országát mutatja, ha a rendeltetési hely vagy a vevő megköveteli
- Engedélyek és jóváhagyások — ha az árura, a felekre vagy az útvonalra ellenőrzések vonatkoznak
- Szállítmánybiztosítási kötvény — a valós útvonalat és feleket megnevezve
Gyakran ismételt kérdések
Mi az a cross-trade szállítmány?
A cross-trade, vagyis harmadik országi szállítmány olyan, amelyben az áru két olyan ország között mozog, amely mindkettő különbözik a fuvart szervező szállítmányozó országától. Az eladó és a vevő külföldön van, a szállítmányozó pedig foglalja, dokumentálja és követi a köztük lévő fuvarozást.
Tudnak árut mozgatni két Törökországon kívüli ország között?
Igen, a harmadik országi szállítmányok a szolgáltatásunk részét képezik. A rendelkezésre állás az útvonaltól függ, ezért mindegyiket kérésre erősítjük meg: küldje el a származási helyet, a rendeltetési helyet, az áru leírását, méreteit és súlyát, valamint a készenléti dátumot.
Mi a különbség a T1 és a TIR-igazolvány között?
Mindkettő lehetővé teszi, hogy az áru tranzitban szelje át a vámterületeket. A T1 a közös tranzitrendszer szerinti tranzitnyilatkozat, elektronikusan nyitják meg, és az említett rendszer szerint van biztosítva. A TIR-igazolvány a TIR-egyezmény szerinti, garantált nemzetközi tranzitokmány lezárt közúti járművekhez vagy konténerekhez. Hogy melyik alkalmazandó, az az útvonaltól, az országoktól és a szállítástól függ.
Ki fizeti a tranzitbiztosítékot?
Attól függ, ki szervezi a tranziteljárást, és ezt a szállítás megkezdése előtt írásban meg kell állapodni. A biztosítékot akkor szabadítják fel, ha az eljárást megfelelően lezárják a rendeltetési hivatalnál, ezért annak a félnek, amely a tranzitkockázatot viseli, azt is biztosnak kell lennie abban, hogy az áru és a plombák sértetlenül megérkeznek.
Szükségem van tranzitengedélyekre a közúti szállításhoz?
Ahol az útvonal olyan országokat szel át, amelyek a közúti tranzitot kétoldalú kvótákkal szabályozzák, engedély kell az átszeléshez vagy az ottani lerakodáshoz. A kvótákat előre tervezik, és az év során kimerülhetnek, ezért az engedélyhelyzetet az útvonal kiválasztásakor ellenőrzik, és ha szűk, alternatívákat, például Ro-Ro és intermodális megoldást vesznek számításba.