Mi az A.TR áruforgalmi bizonyítvány?
Az A.TR áruforgalmi bizonyítvány olyan státuszigazoló okmány, amely azt bizonyítja, hogy az áru szabad forgalomban van a Törökország és az Európai Unió közötti vámunió keretében. Nem azt mutatja, hol gyártották az árut; azt mutatja, hogy a vámkötelezettségeket teljesítették. Ipari termékekre és feldolgozott mezőgazdasági termékekre használják, és a közúti folyosón a szállítmánnyal a CMR-fuvarlevéllel együtt utazik.
Az A.TR származási bizonyítvány?
Nem. Az A.TR státuszigazoló okmány, nem származási okmány. Nem azt mondja meg, hol gyártották az árut; azt mondja meg, hogy az a vámunió részes felei között szabad forgalomban van, vagyis a vámkötelezettségeket teljesítették. A távol-keleti származású termék ezért A.TR-rel érkezhet Törökországba, miután az Európai Unióban szabad forgalomba bocsátották. A gyakorlati következmény fontos: bár az A.TR megszünteti a vámot, kiegészítő vám (İGV) még felmerülhet, ha az áru harmadik országból származik, és ennek elkerüléséhez a származást külön kell igazolni. Az igazolás szállítói nyilatkozattal, származási bizonyítvánnyal vagy preferenciális származást igazoló okmánnyal történik. Ha a megrendelés szakaszában az eladótól nem csupán az A.TR-t, hanem a származást igazoló okmányt is elkérik, elkerülhető a költségmeglepetés.
Mely termékekre nem vonatkozik az A.TR?
Két csoport esik kívül rajta: az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) listáján szereplő áruk, valamint azok a mezőgazdasági termékek, amelyekre a vámunió nem terjed ki. A vámunió az ipari termékekre és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozik; a szén, a koksz, valamint az ESZAK-listán szereplő vas- és acéltételek külön rendszer alá tartoznak. A mezőgazdasági oldalon kívül esnek azok a tételek, amelyeket az Európai Unió mezőgazdasági terméknek tekint, és ez nem korlátozódik az olyan nyers termékekre, mint a gabona vagy az élő állatok. A „feldolgozott mezőgazdasági termék” itt nem azonos a mindennapi nyelvben használt „feldolgozott élelmiszerrel”: a vámunió által lefedett feldolgozott mezőgazdasági termékek a Társulási Tanács 1/95. számú határozatához csatolt korlátozott lista. Egyes tételek, például a paradicsompüré, a gyümölcs- és zöldségkonzervek, a gyümölcslé, a sajt és a húskészítmények kívül eshetnek, annak ellenére, hogy feldolgozottnak tűnnek, mert az uniós jogszabályok mezőgazdasági terméknek tekintik őket; az eredményt termékenként, a vámtarifaszám alapján kell ellenőrizni (lásd: HS-kód). A hatókörön kívüli tételekhez a preferenciális rendszer igénybevételére EUR.1 bizonyítványt állítanak ki.
- Hatókörön belül: ipari termékek és feldolgozott mezőgazdasági termékek
- Hatókörön kívül: az ESZAK-listán szereplő szén, valamint vas- és acéltermékek
- Hatókörön kívül: azok a tételek, amelyeket az EU mezőgazdasági terméknek tekint (püré, konzerv, gyümölcslé, sajt, húskészítmények)
- A hatókörön kívüli tételeknél EUR.1-et vagy származási nyilatkozatot használnak
Ki állítja ki és ki hagyja jóvá az A.TR-t?
A bizonyítványt az exportőr, illetve a vámnyilatkozat aláírására jogosult jogi képviselője állítja ki; az exportőrt tagjai között tartó kereskedelmi vagy iparkamara hagyja jóvá, a vámhatóság pedig záradékolja. A bizonyítvány mindhárom lépés befejezéséig nem érvényes. A folyamat elektronikusan zajlik: a bizonyítványt a rendszeren keresztül elküldik a kamarának, a kamara ellenőrzi a nyilatkozatot és a mellékelt okmányokat, a vámhatósági záradékolás pedig lezárja a folyamatot. A bizonyítvány az áru kivitele után is beszerezhető; ebben az esetben a rendszer a 8. rovatba, a megjegyzések közé beírja az „ISSUED RETROSPECTIVELY” (magyarul: visszamenőlegesen kiállítva) szöveget. A visszamenőlegesen kiállított bizonyítvány érvényes, de a behozatali ország vámhatósága nagyobb valószínűséggel kér további felvilágosítást. Ha a bizonyítványon szereplő áruleírás pontosan megegyezik a számlával és a vámnyilatkozattal, a javítások eleve elkerülhetők.
Meddig érvényes az A.TR?
Az A.TR-t a kiviteli ország vámhatósága általi záradékolás napjától számított négy hónapon belül be kell mutatni a behozatali ország vámhatóságának. Például a március 10-én záradékolt bizonyítvány bemutatásának utolsó napja július 10. Ez a négyhónapos határidő a vámunió szabályaiból ered, és a PEM származási szabályaiban bekövetkezett határidő-változás nem érinti. Ha a határidőt elmulasztják, a bizonyítvány nem válik automatikusan érvénytelenné: ha a késedelmet előre nem látható körülmények okozták, a vámhatóság a határidő után is elfogadhatja a bizonyítványt, és az elfogadás akkor is lehetséges, ha az árut a határidőn belül bemutatták a vámhatóságnak. A négy hónap lejárta előtt raktárba, szabadkörzetbe vagy ideiglenes megőrzésbe helyezett áru esetében a határidő megáll, és a bizonyítvány az áru behozatalakor ismét érvényessé válik. Tengeri, átrakással járó hosszú szállítmányoknál a záradékolás napját már az elején érdemes összevetni a becsült érkezési nappal.
Mi a különbség az A.TR és az EUR.1 között?
Egy mondatban: az A.TR státuszigazoló okmány, az EUR.1 pedig származási okmány. Az A.TR azt mondja, hogy az áru a vámunión belül szabad forgalomban van, és nem említi, hol gyártották. Az EUR.1 azt igazolja, hogy a megállapodás szabályai szerint melyik országból származónak tekintik az árut; ezek a származási szabályok kizárólag a teljes egészében megszerzett termékek vagy az elegendő feldolgozás kritériumán nyugszanak. Nem egymás alternatívái; más-más kérdésre válaszolnak. Ha egy szállítmány eltérő hatókörű tételeket tartalmaz, például egy ipari terméket és együtt feladott konzervet, előfordulhat, hogy a tételeket szét kell választani, az egyikhez A.TR-rel, a másikhoz EUR.1-gyel. Hogy melyik okmány szükséges, azt az áru vámtarifaszáma és a rendeltetési országgal kötött megállapodások kerete dönti el, a vámkezelés részeként.
Az A.TR és az EUR.1 fő különbségei
| Szempont |
A.TR áruforgalmi bizonyítvány |
EUR.1 áruforgalmi bizonyítvány |
| Mit igazol |
Szabad forgalmi státusz |
Preferenciális származás |
| Milyen kereskedelemben használják |
Törökország–EU vámunió |
Szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országok, valamint az A.TR hatókörén kívüli uniós termékek |
| Fedett áruk |
Ipari és feldolgozott mezőgazdasági termékek |
Az A.TR hatályán kívül eső mezőgazdasági és ESZAK-termékek, szabadkereskedelmi megállapodás által fedett áruk |
| Az áru származása |
Az okmány szempontjából nem meghatározó |
Az okmány tárgya |
| Kiegészítő vám |
Önmagában nem szünteti meg |
A származás igazolásával megszüntetheti |
| Bemutatási határidő |
A záradékolás napjától számított 4 hónap |
10 hónap a felülvizsgált PEM szerint; 4 hónap a PEM-en kívüli szabadkereskedelmi megállapodásoknál |
| Jóváhagyási lánc |
Exportőr, kamara, vámhatósági záradékolás |
Exportőr, kamara, vámhatósági záradékolás |
Gyakran ismételt kérdések
Az A.TR teljesen megszünteti a vámot?
Az A.TR megszünteti a vámot a vámunió által lefedett árukon, de a kiegészítő vám külön kötelezettség. Ha az áru harmadik országból származik, és a származást nem igazolják, az İGV a vámtarifa „egyéb országok” tételével vethető ki. Az A.TR-hez a származást igazoló okmány csatolása ezért az importköltség-számítás szerves része.
Mely országokban használják az A.TR-t?
Az A.TR-t Törökország és az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelemben használják. A vámunión kívüli országokba irányuló exportnál nincs szerepe: ott szabadkereskedelmi megállapodás esetén EUR.1 vagy származási nyilatkozat, ha pedig nincs ilyen, a nem preferenciális kereskedelemben származási bizonyítvány érvényes. Az okmány típusát nem szabad addig kiválasztani, amíg a rendeltetési országot nem erősítették meg.
Mi történik, ha az A.TR bemutatási határideje lejár?
Még a négy hónap eltelte után sem utasítják el automatikusan a bizonyítványt. Ha a késedelem előre nem látható körülményeken alapul, a vámhatóság elfogadhatja, és az elfogadás akkor is lehetséges, ha az árut a határidőn belül bemutatták a vámhatóságnak. Raktárban, szabadkörzetben vagy ideiglenes megőrzésben a határidő már megáll. Az importőrtől továbbra is kérhetik, hogy igazolja a késedelem okát.
Beszerezhető az A.TR az export után?
Igen. A szállítmány elhagyása után kiállított bizonyítványnál az elektronikus jóváhagyási rendszer a 8. rovatba beírja az „ISSUED RETROSPECTIVELY” (magyarul: visszamenőlegesen kiállítva) szöveget, és a bizonyítvány ebben a formában érvényes. Ezt az utat akkor használják, ha a vevő későn kéri a bizonyítványt, vagy ha az a vámnyilatkozat benyújtásakor elmaradt; a behozatali vámhatóság nagyobb valószínűséggel tesz fel további kérdéseket.