Térfogatsúly-kalkulátor
Számolja ki a számlázási súlyt légi, közúti és tengeri fuvarozáshoz.
A térfogatsúly egy számított érték, amely az áru által elfoglalt helyet kilogrammban fejezi ki: a szélesség × hosszúság × magasság centiméterben, elosztva a szállítási módra jellemző osztóval. A légi fuvarozásban a referenciaosztó 6000, az expressz futárhálózatokban 5000, a közúti részrakományoknál pedig általában 3000. A számla alapja a tényleges bruttó súly és a térfogatsúly közül a nagyobbik.
A számítás menete
Képlet: térfogatsúly (kg) = (szélesség × hosszúság × magasság, cm) ÷ osztó. Számlázási súly = a tényleges bruttó súly és a térfogatsúly közül a nagyobbik. Példa: 5 darab 120 × 80 × 90 cm-es karton, egyenként 80 kg; az összes bruttó súly 400 kg. Egy csomag térfogata 864 000 cm³. Légi (6000): 864 000 ÷ 6000 = 144 kg csomagonként, öt csomagra 720 kg; a tényleges súly 400 kg, így a számlázási súly 720 kg. Expressz (5000): 172,8 kg csomagonként → 864 kg. Közúti (3000): 288 kg csomagonként → 1440 kg. Ugyanaz az áru három szállítási módban három különböző számlázási súlyt ad. Az összehasonlítást mindig szállítmányszinten végzik: először összeadják az összes csomag térfogatsúlyát, majd összevetik az összes bruttó súllyal.
Az osztó valójában sűrűségi küszöb
Az osztó azt határozza meg, hogy a fuvarozó legalább hány kilogrammot számláz egy köbméternyi helyért. Mivel 1 m³ = 1 000 000 cm³, az osztó közvetlenül sűrűségi küszöbbé alakítható: a 6000-es osztó nagyjából 167 kg/m³-t, az 5000-es 200 kg-ot, a 3000-es pedig nagyjából 333 kg-ot jelent. Ha az áru sűrűsége a küszöb fölött van, a tényleges súlyt számlázzák; alatta a térfogatsúlyt. Ha egy 1 m³-es csomag 150 kg, légi fuvarozásban (küszöb 167 kg) térfogat alapján számláznak; ha ugyanez a csomag 300 kg, súly alapján. A szorosabb csomagolás tehát csak addig jelenik meg a számlán, amíg a sűrűséget a küszöb fölé emeli; ha már a küszöb fölött van, a térfogat csökkentése nem változtat a számlázási súlyon. A fogalom meghatározását lásd: mi a térfogatsúly.
- 6000-es osztó ≈ 167 kg/m³
- 5000-es osztó = 200 kg/m³
- 3000-es osztó ≈ 333 kg/m³
Légi fuvarozásban 6000 vagy 5000?
A légi fuvarozásban a bevett IATA-osztó 6000; az expressz futárhálózatokban gyakori szabvány az 5000, amely ugyanarra a dobozra magasabb számlázási súlyt ad. Hogy melyik osztó érvényes, a díjszabástól és a megállapodástól függ — kérje az ajánlatban írásban, mert a 6000 és az 5000 közötti különbség terjedelmes árunál nagyjából húsz százalék. Még két szempont: az élhosszakat általában a legközelebbi centiméterre kerekítik, és a legtöbb díjszabásban a számlázási súlyt a következő fél kilogrammos lépcsőre kerekítik fel, így a 40,1 kg-ot 40,5 kg-ként számlázzák. A repülőgéptípus és a raklap magassága külön fizikai korlátot is jelent; ha a számítás ki is jön, egy magas csomagot előfordulhat, hogy nem fogadnak el. Lásd: légi fuvarozás.
- IATA-referencia: 6000
- Expressz futárhálózatok: 5000
- A legtöbb díjszabásban a számlázási súlyt 0,5 kg-ra kerekítik fel
Közúti fuvarozásban az osztó nem az egyetlen mérték
A közúti részrakományoknál a leggyakoribb osztó a 3000; a megfelelő átváltást 1 m³ ≈ 333 kg alakban is írják. A fuvarozótól és az útvonaltól függően más osztók, például 4000, vagy teljesen más alap — a rakodóméter (LDM) — is előfordulhat. LDM esetén a díj abból a hosszból adódik, amelyet az áru a pótkocsi padlóján elfoglal; az iparágban szokásos átszámítás 1 LDM ≈ 1750 kg, egy 120 × 80 cm-es euroraklap pedig nagyjából 0,4 LDM-et foglal. A padlón szétterített, egymásra nem rakható árunál az LDM-számítás drágább is lehet a térfogat alapú számításnál. Mivel egy szabványos ponyvás pótkocsi belső hossza nagyjából 13,6 méter, a legtöbb részrakománynál a hely fogy el hamarabb, nem a kilogramm. Annak megkérdezése, hogy a díjszabás melyik alapot használja, döntőbb, mint az osztóról vitatkozni. Lásd: közúti fuvarozás.
- Gyakori osztó: 3000 (1 m³ ≈ 333 kg)
- Alternatív alap: LDM (rakodóméter); 1 LDM ≈ 1750 kg, egy euroraklap ≈ 0,4 LDM
- A ponyvás pótkocsi belső hossza ≈ 13,6 m
Tengeren nincs osztó, van revenue ton
Tengeren a térfogatsúly-osztót nem használják. LCL esetén közvetlenül a köbméter és a tonna között történik az összehasonlítás: 1 CBM-et 1000 kg-nak vesznek, és a nagyobbikat számlázzák revenue tonként (R/T). Ez nagyon magas küszöb, egy 1000-es osztónak felel meg; mivel szinte minden általános kereskedelmi áru ez alatt marad, az LCL-számla a gyakorlatban a térfogatból adódik. FCL esetén nincs sem osztó, sem revenue ton: a díj konténerenként van, és egyszerre két korlát köt — a konténer belső térfogata és a maximális hasznos teher; amelyik előbb betelik, az dönt. A köbméter-számításhoz lásd a CBM-kalkulátort; a szállítási módok közötti különbséghez pedig az FCL és LCL és a tengeri fuvarozás oldalt.
- LCL: köbméter ↔ tonna, a nagyobbik érvényes
- Egyenérték: 1 CBM = 1000 kg
- FCL: a díj konténerenként van; a korlátok a térfogat és a maximális hasznos teher, térfogatsúly nincs
Gyakran ismételt kérdések
Pontosan mi a számlázási súly?
A tényleges bruttó súly és a térfogatsúly közül a nagyobbik. A fuvarozó mindkettőt kiszámítja, és a díjszabását a nagyobbikra alkalmazza. Egy 400 kg súlyú árunál, amelynek térfogatsúlya 720 kg, a számlát 720 kg alapján állítják ki. Könnyű, de terjedelmes árunál tehát a mérlegen leolvasott érték önmagában semmit nem jelent; ajánlatkéréskor a méreteket is meg kell adni.
A szállítmányomra a 6000 vagy az 5000 vonatkozik?
Ez a díjszabástól függ. A légi fuvarlevéllel szállított általános árunál a bevett gyakorlat az IATA-referencia, a 6000; az expressz futárhálózatokban az 5000 gyakori. A kettő közötti különbség a terjedelmes áru számlázási súlyát nagyjából húsz százalékkal növeli. Kérje, hogy az ajánlat kifejezetten tüntesse fel az osztót, hogy később ne legyen vita.
Hány kilogrammnak számít egy köbméter közúti fuvarozásban?
A bevett feltevés nagyjából 333 kilogramm, ami a 3000-es osztónak felel meg. Egyes fuvarozók 4000-es osztót használnak, mások köbméter helyett a rakodóméter (LDM) alapot alkalmazzák; az LDM oldalán a szokásos átváltás 1 LDM ≈ 1750 kg. A padlón szétterített, egymásra nem rakható árunál az LDM-számítás magasabb lehet a térfogat alapú számításnál. Ajánlatkéréskor annak megkérdezése, hogy melyik alap érvényes, döntőbb, mint az osztó értékéről vitatkozni.
A tengeri fuvarozásban is számolnak térfogatsúlyt?
Osztós térfogatsúlyt nem számolnak. LCL esetén közvetlenül összehasonlítják a köbmétert és a tonnát, és a nagyobbik számít revenue tonnak; az egyenérték 1 CBM = 1000 kg. Mivel ez a küszöb jóval magasabb, mint a légi fuvarozásban, az általános kereskedelmi áruknál többnyire a térfogat dominál. FCL esetén a díj konténerenként van, és a térfogatsúly fogalma nem merül fel; a korlátot a konténer belső térfogata és a maximális hasznos teher szabja meg.
A csomagolás csökkentése csökkenti a számlát?
Csak akkor, ha az áru sűrűsége az osztó küszöbe alatt van. Légi fuvarozásban 6000-es osztónál a küszöb nagyjából 167 kilogramm köbméterenként; az ez alatti áruknál a térfogat csökkentése közvetlenül csökkenti a számlázási súlyt. Ha az áru már sűrűbb a küszöbnél, a számla a tényleges súlyból adódik, és a csomagolás optimalizálása nem változtat a díjon, csupán a kezelést könnyíti meg.