Mi a térfogatsúly?
A térfogatsúly az a térfogat, amelyet egy szállítmány elfoglal, kilogrammra átszámítva a szállítási mód osztójával. A fuvarozó összehasonlítja a tényleges (bruttó) súlyt a térfogatsúllyal, és amelyik nagyobb, az a számlázási súly. Így a könnyű, de terjedelmes rakományt a járműben elfoglalt kapacitás alapján számlázzák. Ugyanezt jelenti az angol dimensional weight kifejezés.
Hogyan számítják a térfogatsúlyt légi fuvarozásban?
Légi fuvarozásban a térfogatsúlyt a szélesség, a hosszúság és a magasság centiméterben vett szorzatának 6000-rel való osztásával kapják. A bevett IATA-osztó 6000 cm³/kg, ami azt jelenti, hogy 1 m³-t körülbelül 167 kg-nak számítanak. Példa: egyetlen, 120 × 80 × 100 cm méretű raklap 960 000 cm³, és 6000-rel osztva 160 kg térfogatsúlyt ad. Ha a raklap tényleges súlya 90 kg, a számlát 160 kg-ra állítják ki. Az expressz futártermékeknél a szokásos osztó 5000, és ugyanaz a raklap ekkor 192 kg-ot tesz ki. A méréseket az áru legkülső pontjaitól veszik: a raklaplábak, a sztreccsfólia és a kilógó csomagolás beleszámít a térfogatba. A szélesebb szolgáltatásról lásd: légi fuvarozás.
- Képlet: (szélesség × hosszúság × magasság, cm) ÷ 6000 = térfogatsúly (kg).
- Expressz termékeknél az osztó 5000, és az eredmény körülbelül 20%-kal magasabb.
- Összehasonlítás: 160 kg térfogatsúly > 90 kg tényleges súly, így a díjat 160 kg után számítják.
Melyik szabály érvényes a közúti részrakományra?
Közúti részrakománynál a szokásos konvenció 1 m³ = 333 kg, vagyis 3000-es osztó (cm³ ÷ 3000). Példa: egy 400 kg tömegű, 2 m³-t elfoglaló szállítmánynál a térfogatsúly 2 × 333 = 666 kg, és a díjat 666 kg után számítják. A kis térfogatú, nehéz rakománynál második mérték érvényes: a rakodóméter (LDM). Bár a tényleges belső szélesség a pótkocsi típusától függően elérheti a 2,45 m-t, az LDM-képlet alapját az ágazat 2,40 m-nek fogadja el; a rakomány LDM-értékét az általa elfoglalt padlóterületnek 2,40-nel való osztásával kapják, és 1 LDM-et általában 1750 kg-nak tekintik. Egy 120 × 80 cm-es euroraklap 0,96 m² padlóterületet foglal el; ez 0,4 LDM, azaz 700 kg. A másra nem rakható rakománynál a fuvarozó a magasságtól függetlenül teljes egészében számolja az LDM-et.
- 1 m³ ≈ 333 kg (3000-es osztó).
- 1 LDM ≈ 1750 kg; LDM = padlóterület (m²) ÷ 2,40.
- Egymásra nem rakható rakománynál az LDM-et teljes egészében számolják.
Hogyan állapítják meg a számlázási súlyt tengeri LCL-ben?
Az LCL esetén a mérték a W/M (weight or measurement, vagyis súly vagy térfogat) szabály: 1 m³-t és 1000 kg-ot egyenlőnek tekintenek, és a nagyobbat számlázzák. A kapott egység neve revenue ton (freight ton; R/T). Példa: egy 1200 kg tömegű, 6,5 m³-t elfoglaló szállítmánynál a térfogat 6,5 R/T, a súly 1,2 R/T, így a díjat 6,5 R/T után számítják. Ellenkező esetben egy 3500 kg tömegű, 2 m³ térfogatú gépalkatrésznél a súly dominál 3,5 R/T-vel. LCL-ben a legtöbb fuvarozó legalább 1 R/T minimumot alkalmaz, így a nagyon kis szállítmányokat is egy teljes revenue ton alapján árazzák. FCL-ben ezt a számítást nem végzik; az árat konténerenként adják meg, a határt pedig a konténer maximális hasznos terhelése és a rendeltetési országban érvényes közúti súlykorlátok szabják meg.
Mikor számlázzák a tényleges súlyt?
A tényleges súlyt akkor számlázzák, ha a rakomány sűrűsége meghaladja az adott szállítási mód küszöbsűrűségét. A küszöb az osztó közvetlen megfelelője: 167 kg/m³ légi fuvarozásban, 200 kg/m³ expressz termékeknél, 333 kg/m³ közúti részrakománynál és 1000 kg/m³ tengeri LCL-ben. A sűrű rakománynál, például fémöntvényeknél, márványnál és teli vegyi hordóknál a tényleges súly dominál; az alacsony sűrűségű rakománynál, például textíliánál, csomagolóanyagnál, bútornál és üres edényeknél (üres hordók, ládák és hasonló edények, nem szállítókonténerek) a térfogatsúly. Ugyanazt a rakományt tengeren súly, légi úton térfogat alapján számlázhatják. Emiatt a szállítási módok összehasonlításakor félrevezető egyetlen súlyra árajánlatot kérni; a számítást minden módra külön kell elvégezni.
Mire kell ügyelni a mérésnél és a kerekítésnél?
Ha a bejelentett méret és a terminálon mért méret eltér, a számlát a terminálon mért méretre javítják. Légi fuvarozásban a bevett gyakorlat szerint a szállítmány súlyát a következő 0,5 kg-ra kerekítik felfelé, az egyes darabok méreteit pedig a legközelebbi centiméterre. A raklapra rakott rakománynál a raklap saját magassága és a sztreccsfólia vastagsága beleszámít a térfogatba; egy 100 cm magas doboz raklapra helyezve 115 cm magasra nőhet. A terminál mérőberendezései a rakomány külső dobozát szkennelik, így egy kiálló sarok, egy kiálló alkatrész vagy egy ferde rakat az egész dobozt megnöveli. A méret foglalás előtti, raklapozott állapotban való bejelentése nagyrészt megszünteti a későbbi különbözeti számla kockázatát. A térfogatsúly-kalkulátor minden módra megmutatja a számítást.
Térfogatsúly-osztók és küszöbsűrűségek szállítási módonként
| Szállítási mód |
Szabály / osztó |
Hány kg-nak számít 1 m³ |
Küszöbsűrűség (felette a tényleges súlyt számlázzák) |
| Légi fuvarozás (IATA) |
(cm³) ÷ 6000 |
≈ 167 kg |
167 kg/m³ |
| Légi expressz / futár |
(cm³) ÷ 5000 |
200 kg |
200 kg/m³ |
| Közúti részrakomány |
(cm³) ÷ 3000 |
≈ 333 kg |
333 kg/m³ |
| Közút (rakodóméter) |
1 LDM ≈ 1750 kg |
Padlóterület szerint |
Területalapú, a térfogattól független |
| Tengeri LCL (W/M) |
1 m³ = 1000 kg, revenue ton (R/T) |
1000 kg |
1000 kg/m³ |
| Tengeri FCL |
A térfogatsúly nem alkalmazható |
— |
Konténerenkénti ár |
Gyakran ismételt kérdések
A térfogatsúly és a számlázási súly ugyanaz?
Nem. A térfogatsúly a számításnak csak az egyik bemenete; a számlázási súly a tényleges súly és a térfogatsúly közül a nagyobbik. Mindkét értéket kiszámítják minden szállítmányra, és csak a nagyobbik jelenik meg a számlán. Ha árajánlatot kér, megkérdezni, hogy melyiket használják alapul, az ajánlatok helyes összehasonlításának első feltétele.
Mennyivel emelkedik a díj, ha az osztó 6000 helyett 5000?
A térfogatsúly körülbelül 20%-kal nő, mert ugyanazt a térfogatot kisebb számmal osztják. A 960 000 cm³-es raklap 6000-es osztóval 160 kg-ot, 5000-rel 192 kg-ot tesz ki. A sűrű rakománynál azonban, amelynek tényleges súlya e értékek felett van, az osztó változása egyáltalán nem hat a számlára, mert a tényleges súlyt már számlázzák.
Beleszámít a raklap és a csomagolás súlya?
Igen. Mind a tényleges súlyhoz, mind a térfogatszámításhoz bruttó értékeket használnak; a raklap, a láda, a sarokvédők és a sztreccsfólia súlya és térfogata is beleszámít. A termék nettó súlyát csak a vámnyilatkozathoz és a származási okmányokhoz tüntetik fel külön. Ezért a csomagolási listán a bruttó és a nettó súlynak is szerepelnie kell.
Többdarabos szállítmánynál minden dobozt külön számolnak?
Minden darab térfogatát külön kiszámítják és összeadják, majd az összes térfogatsúlyt összehasonlítják az összes bruttó súllyal. Ha darabonként a nagyobbik értéket választják, és azokat adják össze, hibás és felfújt eredményt kapnak; az összehasonlítást mindig a szállítmány szintjén végzik.