Mi a revenue ton (R/T)?
A revenue ton (R/T) az a számlázási egység, amelyből a fuvardíjat a tengeri részrakományos (LCL) szállításban számítják. Az áru köbméterben kifejezett térfogatát összehasonlítják a tonnában kifejezett súlyával, és a nagyobb érték számít egységnek. Ezt az összehasonlítást nevezik W/M (weight or measurement, vagyis súly vagy térfogat) szabálynak; tengeren 1 m³-t és 1000 kg-ot egyenlőnek tekintenek.
Hogyan működik a W/M szabály?
Mivel tengeren az egyenértékűség 1 m³ = 1000 kg, a térfogatot köbméterben, a súlyt tonnában írják, és a két értéket egymás mellé teszik. Példa: 6 darab, 120 × 80 × 90 cm méretű csomag együtt 5,184 m³. Ha a szállítmány 2600 kg, a súlyoldal 2,6, a térfogatoldal 5,184; mivel a térfogat a nagyobb, a fuvardíjat 5,184 R/T alapján számítják. Ha ugyanez a térfogat 7000 kg lenne, a súly dominálna 7 R/T-vel.
- Egyenértékűség: 1 m³ = 1000 kg; a nagyobb oldalt számlázzák
- 5,184 m³ / 2600 kg → 5,184 R/T (a térfogat dominál)
Minimumegység: amikor a számítás 1 R/T alá esik
A legtöbb tarifában van minimumegység: még ha a számítás 1 R/T alá is esik, legalább 1 R/T-t számláznak. Egyetlen, 0,4 m³ és 300 kg tömegű raklapnál a számítás 0,4 R/T-t ad, a számla mégis 1 R/T-t számít. A mérés mindig a külső méret; a raklaplap, a sztreccsfólia és az esetlegesen kilógó csomagolás beleszámít a térfogatba. Ha a bejelentés nem egyezik a gyűjtőraktárban végzett méréssel, a számlát a raktári mérésre javítják.
- Még ha a számítás 1 R/T alá is esik, legalább 1 R/T érvényes
- A mérés a külső méret: raklappal, sztreccsfóliával és kilógó csomagolással együtt
Miért nem használják a revenue tont légi és közúti fuvarozásban?
Ebben a két módban az összehasonlítást nem köbméter és tonna között, hanem kilogrammban végzik. A térfogatot először egy osztóval kilogrammra számítják át, amely általános légi áruszállításnál az IATA-hivatkozásként 6000, az expressz futárhálózatokban 5000, közúti részrakománynál pedig általában 3000, majd az így kapott térfogatsúlyt összehasonlítják a tényleges bruttó súllyal; a nagyobb lesz a számlázási súly. Tengeren nincs osztó; az 1 m³ = 1000 kg egyenértékűség sokkal magasabb küszöb, amely az 1000-es osztónak felel meg.
- Légi (IATA) ÷ 6000, expressz ÷ 5000, közúti részrakomány ÷ 3000
- Tengeri LCL: nincs osztó; a köbmétert tonnával hasonlítják össze
Kapcsolata a rakodóméterrel (LDM) a közúti részrakománynál
A közúti fuvarozásnak van egy második alapja: a rakodóméter (LDM), vagyis az a hossz, amelyet a rakomány a pótkocsi padlóján elfoglal. Mivel a szabványos pótkocsi belső szélességét 2,40 m-nek veszik, az LDM-et a padlóterületnek 2,40-nel való osztásával kapják. Egy 120 × 80 cm-es euroraklap 0,96 m²-t foglal el; ez 0,4 LDM, és az 1 LDM ≈ 1750 kg átváltással 700 kg-nak számít. A revenue tonhoz képest a különbség az, hogy az LDM a padlóterületet nézi, nem a térfogatot. A számítás a rakodóméter-kalkulátorban érhető el, a teljes kamion és a részrakomány közötti választást pedig az FTL és LTL ismerteti.
- LDM = padlóterület (m²) ÷ 2,40; 1 LDM ≈ 1750 kg
- A másra nem rakható rakománynál az LDM-et a magasságtól függetlenül teljes egészében számolják
Melyik rakománynál dönt a térfogat, melyiknél a súly?
A sűrűség dönt: hány kilogramm jut egy köbméterre. Ha a sűrűség a szállítási mód küszöbe fölött van, a tényleges súlyt számlázzák; ha alatta, a térfogatot. A küszöbök az osztó megfelelői: 167 kg/m³ légi fuvarozásban, 200 kg/m³ expressz termékeknél, 333 kg/m³ közúti részrakománynál és 1000 kg/m³ tengeri LCL-ben. Mivel a tengeri küszöb magas, az általános kereskedelmi áruk többségét LCL-ben térfogat alapján számlázzák; a súly csak a sűrű rakománynál dominál, mint a márvány, a kerámia és a fémöntvények.
Összehasonlítási egység, egyenértékűség és küszöbsűrűség szállítási módonként
| Szállítási mód |
Összehasonlítási egység |
Egyenértékűség / osztó |
Küszöbsűrűség |
| Tengeri — LCL |
Revenue ton (R/T) |
1 m³ = 1000 kg (W/M) |
1000 kg/m³ |
| Tengeri — FCL |
Konténer |
Konténerenkénti átalány |
Nem alkalmazható |
| Légi fuvarozás (IATA) |
kg |
(cm³) ÷ 6000 |
≈ 167 kg/m³ |
| Légi expressz / futár |
kg |
(cm³) ÷ 5000 |
200 kg/m³ |
| Közúti részrakomány |
kg |
(cm³) ÷ 3000 |
≈ 333 kg/m³ |
| Közút — LDM |
Rakodóméter |
1 LDM ≈ 1750 kg |
Területalapú |
Gyakran ismételt kérdések
A revenue ton ugyanaz, mint a térfogatsúly?
Ugyanazt a célt szolgálják, de az egységük eltér. A revenue ton a tengeri részrakományra jellemző, és közvetlenül hasonlítja össze a köbmétert a tonnával. A térfogatsúlyt légi és közúti fuvarozásban használják; a térfogatot osztóval kilogrammra számítják át, és összehasonlítják a tényleges súllyal. A szabály mindkettőnél ugyanaz: a nagyobb értéket számlázzák.
Mennyi a revenue ton egy 5,184 m³ és 2600 kg tömegű szállítmánynál?
5,184 R/T. A térfogatoldal 5,184-et, a súlyoldal 2,6-ot ad; mivel a térfogat a nagyobb, a számlázás 5,184 R/T alapján történik. Ha ugyanez a szállítmány 7000 kg lenne, a számla 7 R/T-re szólna.
Hogyan számlázzák az egyetlen, fél köbméteres raklapot?
A legtöbb tarifában a minimumegység érvényes, így egész 1 R/T-nek számít. Még ha a számítás 0,5 R/T-t ad is, a számlát 1 R/T-re állítják ki. Ezért marad magas az egységköltség a kis szállítmányoknál; kérje, hogy a minimumegységet írják bele az ajánlatba.
Az FCL-nél is számolják a revenue tont?
Nem. FCL-ben az ár konténerenkénti átalány; ha többet vagy kevesebbet rakodnak bele, az egység nem változik. A határt a konténer belső térfogata és legnagyobb hasznos terhelése szabja meg. A revenue tonnak csak LCL-ben van értelme, ahol a konténeren belüli helyet vásárolják.