CBM (köbméter) kalkulátor
Számolja ki az áru köbméterét a csomagok méreteiből, és nézze meg a revenue ton értékét.
A CBM az áru térfogata köbméterben: a szélesség × hosszúság × magasság méterben, szorozva a csomagok számával. LCL tengeri fuvarozásban ez a szám dönti el, hogy a fuvardíjat melyik mértékegység alapján számítják; légi és közúti részrakományoknál ugyanezekből a méretekből egy osztóval térfogatsúlyt számolnak. A centiméterben megadott méretek méterre való átváltás nélküli beírása az egyik leggyakoribb hiba. A fenti kalkulátor elvégzi helyette az átváltást.
A számítás menete
Képlet: CBM = szélesség (m) × hosszúság (m) × magasság (m) × csomagok száma. Ha centimétert használ, mindhárom oldalt ossza el 100-zal; a köbcentiméter köbméterré váltásához ossza el a számot 1 000 000-val. Példa: 6 darab 120 × 80 × 90 cm-es karton. Átváltás méterre: 1,20 × 0,80 × 0,90 = 0,864 m³. Hat csomagnál 0,864 × 6 = 5,184 CBM. Ha ugyanezeket a méreteket centiméterben szorozza össze, 864 000 az eredmény; ez köbcentiméter, és átváltás nélkül használva az eredmény egymilliószor túl nagy. A méretek a csomag külső méretei — a raklap, a láda, a sztreccsfólia és a kilógó részek is beleszámítanak.
Miért köbméter után fizet: a revenue ton (R/T)
Az LCL tengeri fuvardíjat a revenue ton (R/T) alapján számítják. A szabály neve W/M — weight or measurement (súly vagy térfogat): az áru köbméterét összehasonlítják a tonnában mért súlyával, és a nagyobbik az alap. Tengeren az egyenérték 1 CBM = 1000 kg. Egy 5,184 CBM térfogatú és 2600 kg súlyú áru esetén a térfogat (5,184) nagyobb a súlynál (2,6), ezért a számítás 5,184 R/T alapján történik. Ha ugyanez a térfogat 7000 kg lenne, helyette 7 R/T érvényesülne. Mivel az általános kereskedelmi áru sűrűsége többnyire jóval 1000 kg/m³ alatt van, LCL esetén a számla a gyakorlatban a térfogatból adódik. A legtöbb díjszabásban van minimális egység is: ha a számítás 1 R/T alá esik, akkor is legalább 1 R/T-t alkalmaznak. Bővebben: fuvardíj és FCL és LCL.
- Összehasonlítás: köbméter ↔ tonna, a nagyobbik érvényes
- Egyenérték: 1 CBM = 1000 kg
- A legtöbb díjszabás legalább 1 R/T-t alkalmaz
A raklap is térfogat
Raklapos árunál a magasságot a raklap aljától az áru legmagasabb pontjáig mérik. Az EPAL szabványos euroraklap mérete 1200 × 800 × 144 mm, vagyis még mielőtt bármilyen árut ráraknának, már 14,4 cm magasság van. Egy 130 cm magas áruval megrakott euroraklapnál a számítás 1,20 × 0,80 × 1,444 = 1,386 CBM. Ha ugyanezt az árut a raklap magassága nélkül, 1,30 m-ből számolja, csomagonként nagyjából 0,138 m³-rel alulbevall; tíz raklapnál ez már 1,38 köbméter. A sztreccsfóliából és a kiálló sarkokból származó néhány centiméter ugyanígy számít. Ha az árut a raktárban újra megmérik, és a térfogat nagyobb a bevallottnál, az általában korrekciós számlaként érkezik vissza — olcsóbb, ha eleve a valódi külső méreteket adja meg.
- Euroraklap: 120 × 80 cm, a raklap magassága 14,4 cm
- Ipari raklap: 120 × 100 cm
- A méretbe beleszámít: raklap, láda, sarokvédők, sztreccsfólia, kilógó részek
Egymásra nem rakható áru: a fizetett térfogat nő
Egymásra nem rakható árunál a fizetett térfogat nagyobb lehet a fizikai térfogatnál. Egy gyűjtőkonténerben az a csomag, amelyre semmit nem szabad ráhelyezni, nemcsak a saját magasságát, hanem az egész oszlopot elfoglalja a mennyezetig. Egyes fuvarozók ezért az egymásra nem rakható csomagok magasságát a konténer belső magasságának veszik — nagyjából 239 cm a 20' és 40' szabványos konténerekben, és nagyjából 269 cm a 40' HC-ben. Egy 120 × 80 × 60 cm-es csomag 0,576 m³, de e szabály szerint 1,20 × 0,80 × 2,39 = 2,294 m³ alapján számlázhatják. A gyakorlat fuvarozónként eltér; nincs egységes szabvány. Ha az áru nem rakható egymásra, foglalás előtt jelezze, hogy a különbség már az ajánlatban megjelenjen, és ne később, egy korrekciós számlában.
- Az egymásra nem rakható csomagoknál a magasságot a konténer belső magasságáig emelhetik
- A szabály fuvarozónként eltér, és nem általános
- Foglalás előtt jelezze
Gyakran ismételt kérdések
Ugyanaz a CBM és a revenue ton (R/T)?
Nem. A CBM az áru fizikai térfogata; a revenue ton a számlázásban használt egység. Tengeri LCL-nél a köbmétert összehasonlítják a tonnával, és a nagyobbik számít revenue tonnak. Egy 5,184 CBM térfogatú és 2,6 tonna súlyú árunál a revenue ton 5,184; ha ugyanez a térfogat 7 tonna lenne, a revenue ton 7 volna. A CBM-számítás egyik esetben sem változik; csak az változik, hogy melyik értéket veszik a díjszámítás alapjául.
Hogyan váltom át a centiméteres méreteket köbméterre?
Két módja van: mindhárom oldalt elosztja 100-zal, és méterben összeszorozza, vagy centiméterben összeszorozza, és az eredményt elosztja 1 000 000-val. Mindkettő ugyanazt az eredményt adja. 120 × 80 × 90 cm esetén: 1,20 × 0,80 × 0,90 = 0,864 m³, vagy 864 000 ÷ 1 000 000 = 0,864 m³. Gyakori hiba, hogy centiméterben összeszorozzák, de az osztást elfelejtik, és így egymilliószor túl nagy térfogatot írnak be.
A doboz belsejét vagy külsejét mérjem?
A külsejét. A fuvarozó azért a helyért számláz, amelyet az áru a hajón vagy a járművön elfoglal, és ez a csomagolás külső mérete. A raklap, a láda, a sarokvédők, a sztreccsfólia és a kiálló részek is beleszámítanak; a magasságot a raklap aljától az áru legmagasabb pontjáig mérik. Ha a raktári újramérés a bevallottnál nagyobb térfogatot ad, az korrekciós számla lesz, ezért biztonságosabb eleve a külső méretet megadni.
Hogyan számoljak, ha különböző méretű csomagjaim vannak?
Minden méretcsoportot külön számoljon ki, majd adja össze őket. Az azonos méretű csomagokat szorozza össze egy sorban, minden eltérő mérethez nyisson új sort, végül adja össze az összes sor CBM-értékét. Ugyanígy adja össze az összes bruttó súlyt, és vesse össze a térfogattal. Az összehasonlítást mindig szállítmányszinten végzik; egyetlen feltételezett átlagos csomaggal számolva alulbecsüli a térfogatot, különösen azoknál a szállítmányoknál, amelyekben néhány nagy csomag van.
A CBM-et a légi és a közúti fuvarozásban is használják?
Közvetve. Légi és közúti részrakományoknál a számlázás nem köbméter, hanem térfogatsúly alapján történik, a térfogatsúlyt pedig ugyanezekből a méretekből számítják egy osztóval. A szokásos osztó légi fuvarozásnál 6000, közútinál 3000. E két módnál az összehasonlítás kilogrammban történik, tengeren köbméter és tonna között. A számítás logikája nem változik, csak a mértékegység. Lásd a térfogatsúly-kalkulátort.